Lamello Kft bútoripari telephelyfejlesztése Kaposváron

"Brikettáló gépsor beszerzése a Lamello Kft. versenyképességének javítása érdekében az Új Széchenyi Terv keretében."

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

Bútorkészítésről

A bútorkészítés története dióhéjban

A kézművesség és az asztalosmesterség hazai történetéből nagyon jól kirajzolódik a bútorkészítés alapvető fontossága a mindennapi életben, a reprezentatív és egyszerű lakberendezésben. Minden társadalmi rétegnek megvoltak a maga bútorai, anyagban, technikában és stílusban egyaránt, ezért a bútorkészítés hagyományát, történelmi emlékeit megfigyelve a magyar ipartörténet egy érdekes szeletét is kapjuk.
A bútorkészítéshez használt alapvető anyag, a fa megmunkálásának, a fafaragásnak Magyarországon is megvoltak és megvannak a nagyon értékes és tanulságos hagyományai. Fafaragó mestereink, akik a bútorkészítés területén is jeleskedtek, iparművészeti alkotások sorát hagyták ránk, melyeket történelmi emlékhelyeken, templomokban, kastélyokban, múzeumokban megtekinthetünk. A népi bútorkészítés hagyományait pedig nyomon követhetjük a régi paraszti világ életmódját, életkörülményeit bemutató skanzenekben, emlékházakban. A bútorkészítés az óta része az emberi munka történetének, amióta az ember barlang helyett, épületekben lakik. A fafaragás történetének alapvető része a bútorkészítés története. Bemutatjuk Önnek a bútorkészítés legszebb és legfontosabb emlékeit, eredményeit, hogy Ön annál biztosabban válasszon minőségi, értékálló bútort kínálatunkból.
Magyarországon is, először inkább a hegyvidéki területeken vagy erdők környékén fejlődött nagy arányban a bútorkészítés. A robosztus, erős fabútorokat ügyes kézzel megmunkálták, a népi bútorkészítés technikája, anyagai alig változtak az évszázadok folyamán. A nagy művészeti stílusok elemei, a népművészetben, így a bútorkészítés területén is megjelentek, átírt formában. A népi bútorkészítés területén jellemző bútor volt az asztalszék, mely számtalan funkcióval bírt, s a parasztság életkörülményeinek javulásával, az 1800 –as évek második felére már a népi bútorkészítés területén is elterjedtek a faragással és festéssel díszített bútorok, mint például a tulipános láda és a tornyos ágy.
A bútorkészítés, egyéb famunkákkal összetartozó foglalkozás volt. Erről tanúskodik egy, a 11. században kelt oklevél is. Egészen a késő középkorig a bútorkészítés az ácsmesterséggel is összetartozott. A bútorkészítés fejlesztésével, amikor már az ácsolt technika mellett újabb eljárásokat is használtak, az asztalosmesterség elvált az ácsmesterségtől.
A bútorkészítés terén, először a faanyagot fémszekercével munkálták meg, a durva szerkezet volt jellemző a román kori bútorokra. Ezek a vaskos ácsolt bútorok nagyon erősek és nehezek, a főúri lakban és a paraszt házában is volt belőlük. A bútorkészítés még nem ismerte ekkor a sarokkötést, oldalt erős vaspántok fogták össze a darabokat. A középkor végére az asztalosok már gyalut és fűrészt is használtak, így a bútorkészítés terén már sokkal több formai lehetőséget lehetett megvalósítani. A gótikus bútorok a bútorkészítés legszebb emlékei közé tartoznak. A gótikus építészet elemeit az asztalosmester a legnagyobb gonddal, használta fel a bútorkészítés terén a díszítéshez és az alapforma kialakításához egyaránt. A fecskefarkú, vagyis sarokkötés vagy kávakötés feltalálásával a bútorkészítés már nélkülözhette a sarokvasak alkalmazását.
A legszebb gótikus emlék a bútorkészítés történetében Lőcsei Pál műve, a lőcsei Szt. Jakab templom főoltára, mely az egyik legmagasabb gótikus oltár a világon. 18 és fél méteres magasságával egyedülálló. A művészként is számon tartott asztalosmester az oltárt 1508 és 1517 között készítette.
Csak a XIV. századra kerültek nem ácsolt bútorok (asztalosok mestermunkái) a királyi várba.
Amikor Zsigmond király Párizsba utazott, asztalosmestereket is hozott magával más iparosok és művészek mellett, s a külföldi mesterek munkássága komoly hatással volt a hazai bútorkészítés fejlődésére is. Az asztalos bútor elterjedt a városokban is.
A bútorkészítés fejlődése a népi bútorkészítés terén csak a XIX. század vége felé mutatkozott, sőt, még az 1800 –as évek elején is általános volt az ácsolt népi bútor. Ennek díszítése alapvetően felületdíszítés. Nagyon nagy jelentőségű a bútorkészítés fejlődésében a fűrészmalom feltalálása a XIV. században. Ez az eszköz a fűrészelés munkafolyamatát gyorsította, pontosította és egyszerűsítette. A bútorkészítés terén a gyalulás, mint technika, Magyarországon az újkorban terjedt el.
A XVI. századtól a bútorkészítés terén elterjed a kárpitozás. Ekkor rögzítik először a bútorhoz a bőrt vagy textilt, amit díszes magyar öltésfajtával rögzítenek, az ún. point de Hongrie öltéssel. A míves, kárpitozott és bőrrel bevont fabútorok közül sok fellelhető múzeumokban, kastélymúzeumokban.  
Az egyik legszebb példa erre a bútorkészítés történetében az 1680-as évek végéről származó díszes karosszékek, melyek Esterházy Pál kastélyában voltak és ezüstözött réz borításuk egyedülálló. A Nagytétényi Kastélymúzeumban tekinthetőek meg.
A barokk és a rokokó a bútorkészítés terén is csodálatos emlékeket hagyott ránk. A népi bútorkészítés csak az 1800 –as évekre vette át leegyszerűsített, átírt formavilágukat. Később, a Copf –stílus egyik legszebb példája a bútorkészítés terén a budai Helytartótanács bútorzata. Allinger András pozsonyi asztalosmester készítette. A faanyagot a leggazdagabbak külföldről hozatták, ám a bútorkészítés alapanyaga a polgárság és a parasztság számára mindig a hazai faanyag volt. Tölgyfa és fenyő a Felvidékről, cseresznye és dió pedig a Csallóközből jutott a bútorkészítés céljára, az ország minden pontjára. Alapvetően a bútorkészítés ekkor három fő eljárást ismert: a borítást, a faragást és a puhafából faragott bútort, melyet festéssel díszítettek és azzal is tették ellenállóvá.  A magyar bútorkészítés másik két elterjedt alapanyaga a cseresznyefa és a körtefa voltak. Minden asztalosmester nemcsak mester, művész is volt a bútorkészítés területén. A céhek felbomlása ezt a hagyományt érzékenyen érintette.
A bútorkészítés is törvényekkel védett szakmai tevékenység volt, a legjobb mesterek megkaphatták a Koszorús mester címet, ami a legnagyobb elismerésnek számított.

Az 1820-as években a bútorkészítés terén is az empire helyét átvette a gyakorlatiasabb vonatvezetés és forma, kevesebb díszítéssel. A gyümölcsfák használata általános a magyar bútorkészítés területén, s elismert még Bécsben is, ahol a haboskőrist Ungarische Esche –ként tartották nagy becsben. A klasszicista bútor elegáns, egyszerű formái, nyugodt hatása a klasszicista építészet jegyeit tükrözi. A bútorkészítés terén ekkor már egyre nagyobb szerepet kap a fa természetes felületének megmutatása, szépségének kiemelése. Nagyon fontossá vált, hogy a bútorkészítés nem csak erős és elegáns, hanem tartós és praktikus bútorokat is produkáljon. A diófa, cseresznyefa, tiszafa helyét gyorsan átvették az olcsóbb hazai fafajták, mint például a jávorfa és a topolyagyökér, illetve a haboskőris. A bútorkészítés egyik legszebb példája e korból a Perczel –kúria bútorzata, mely eredetileg Bonyhádon volt, ma a Nagytétényi kastélymúzeumban tekinthető meg.
Kossuth Lajos 1842-ben kezdeményezte az Első Magyar Iparműkiállítást, ahol bemutatkozott a magyar bútorkészítés egyik legnagyobb jelentőségű mestere, Steindl Ferenc. 16 asztalos és kárpitos mutatkozott be e kiállításon. Budapesten Steindl Ferenc volt a legismertebb asztalosmester. Modern műhelye a bútorkészítés terén Magyarországon az élvonalat képviselte. A régi pesti Vigadó nagytermének berendezése egyik legismertebb munkája. A bútorzat gyönyörű volt, cseresznye, mahagónifa felhasználásával készült, bronz veretekkel. A különleges megjelenésű faanyagokban rejlő szépséget kihangsúlyozta munkáiban, melyek a bútorkészítés hazai remekei. A dunai gőzhajók berendezését az ő műhelye készítette. A bútorkészítés terén többféle fát használt egyszerre, például diófa alapon diógyökér borítással, illetve jávorfa gyökér keretezéssel készített bútorai. Az Iparműkiállításon Steindl Imre két asztalt és egy szekrényt mutatott be, melyekkel ezüstérmet nyert.
A bútorkészítés terén a kézművesség visszaszorulását okozta a gépi körfűrész, a szalagfűrész alkalmazása, az ipari forradalom első felében.  
Az 1860 –as és 70 –es években a historizmus megjelent a bútorkészítés terén is: az előző korok nagy stílusait ötvöző irányzat markáns példája Pollák József pesti asztalosmester munkája, aki a Magyar Tudományos Akadémia üléstermeibe készítette el a bútorokat.
Az asztalosmesterek, az osztrák szakmabeliekkel versenyezve, alapítottak Bútorcsarnok néven egy asztalosipari szövetkezetet 1894 –ben. A bútorkészítés modernizálásában a szövetkezetnek nagyon nagy szerepe volt, ugyanis bevezette elsőként a magyar asztalosiparban a munkamegosztásos szövetkezeti formát és a specializálódást, amivel a magyar bútorkészítés versenyképességét növelték. 
1841-ben Michael Thonet (1796 -1871) szabadalmaztatta Bécsben a tömörfa hajlítási technológiáját,  a bükkfa gőzölésével. Thonet felső-Magyarországon, Nagyugrócon üzemet is alapított (ma Velké Uherce, Szlovákia) 1866-ban. Az eljárás alapja, hogy a farudakat gőzöléssel meghajlították (ami így nem repedezett), ezután sablonban a kívánt formára rögzítették. Lehetővé vált egy csomó időigényes korábbi technika helyett a gépesített sorozatgyártás és a kedvezőbb ár.
A századfordulón a bútorkészítés legjelentősebb hazai képviselője Thék Endre asztalosmester, aki 400 főt foglalkoztatott üzemében, köztük iparművészeket, például a később festőként híressé vált Rippl-Rónai József is nála dolgozott. A későbbi festő által tervezett bútorok gyárának csúcsminőségű egyedi termékei voltak, egész paloták bútorzatát gyártotta le. Az Operaház, a Wenckheim-palota ( a mai Szabó Ervin Könyvtár) és a Károlyi István-palota (a mai műszaki könyvtári központ) berendezését is ő gyártotta. További jelentősége a bútorkészítés történetében, hogy üzemében ő használt először gőzgépet Magyarországon.
1874-ben, hasonlóan, gőzgépet használt műhelyében a Lingel Károly és Fiai Bútorgyára is Pesten, sőt, ők használták először a hazai bútorkészítés terén a kézzel hajtott marógépet. Ez már egy maihoz hasonló modern üzletpolitikát alkalmazó cég volt, az Egyesült Lingel Károly és Fiai, vagyis az ELKAFI volt az első magyar bútorgyár, mely elemes bútorcsaládot vezetett be. A bútorkészítés terén ez egy nagyon fontos előrelépés volt, sorolható, illeszthető szekrények, könyvszekrény, komplett irodabútor szettek kerültek ki e gyárból.  
A használt faanyagok tölgy és dió voltak. A magyar bútorkészítés terén ez csak 30 évvel később vált általánossá.
Kiemelkedő újításuk volt az 1920-as években a Varia bútorrendszer, mely a magyar bútorkészítés terén először képviseli az összerakható és szétszedhető bútorokat. Anyaguk politúrozott diófa.
A II. Világháború után a bútorkészítés modern eredményei hazánkban is rövid időre, veszteségeket szenvedtek.
1948 –ban érintette az első államosítás a bútoripar területét is: a bútorkészítés immár szervezetten központi iparággá vált. Kiemelten fontossá vált az elvesztett, fában gazdag területek hiányában a magyar faiparban az alapanyag gazdaságos biztosítása. Egyre többet alkalmazták ekkor a furnérlemezek és a rétegelt lemezek helyett az olcsóbb forgácslapokat és farostlemezeket. Az ún. tanácsi bútorgyárak termékei képviselték az elérhető középkategóriát.
A forgácslapot és a farostlemezt, először furnérral, később nagyon sokszor az olcsóbb papírfóliával borították. A lapmegmunkáló gépsor és a mechanikus gyártási sormunka elterjedt. A műgyantaragasztók elterjedtek, később pedig a nitrolakkos és poliészteres felületkezelés is, a kézi politúrozást kiszorítva. Az igény viszont továbbra is változatlanul fennmaradt a minőségi anyagra és technológiára a bútorkészítés területén is.
A magyar technikatörténet és a bútorkészítés egyik fontos magyar találmánya a körkéses marószerszám, melyet Metner Lajos faipari mérnök talált fel. A hátraesztergálás íve helyett a körcikkből kialakított, egy körív mentén eltolható kés segítségével működik.
A technológiabeli újítások következménye az uniformizált, sorozatgyártott bútor lett, ami a bútorkészítés terén a legátfogóbban, általánosan hasznos tervezést nagyon fontossá tette, hiszen mindenki számára praktikus bútorcsaládokat kellett tervezni. A kisszériás, magas színvonalú bútorokat Székesfehérváron gyártották PVC fólia technológiával, később a BUBIV vezette be a papírfóliás felületkezelést. A szombathelyi bútorgyár pedig bevezette a laminálást a forgácslap gyártásban. Az első igazán elterjedt szekrénysorok, bútor szettek ekkor jelentek meg. A bútorkészítés újabb modern megoldásokkal gazdagodott, mint például a műanyaghab palásttal készített ülőbútorok és a rétegelt, hajlított bútorok.
A bútorkészítés terén megjelent az új, magas minőségű kisszéria, a Koloniál, amelyet a tehetős vásárlók engedhettek meg maguknak. Emellett kedvelték a bútorkészítés új trendjét, a rusztikus bútorokat is, melyek eredetileg a német parasztbútorok voltak.
Ebben az időben felelevenítették az iparművészetben a népi hagyományokat, a Fiatal Népművészek Stúdiója 1973 –ban alakult meg ezzel a céllal. Alkotóházaiban és táboraiban részt vettek iparművészek, akik a bútorkészítés terén is keresték a népi formákat. Bútoraik közül kiemelkedtek az 1990 –es évekre és napjainkra újra nagyon népszerűvé váló, ám igazából nagyon ősi eredetű rönkbútorok.
Németh László például a bútorkészítés legrégebbi technikájával, ácsolással készített bútorokat, többek között egy tálaló „szökrönyt”, melyet kiállításokon is bemutattak.  Szegedi Miklós pedig rönkbútoraival szerzett elismerést a népi hagyományokat felélesztő bútorkészítés területén.
1950 és 2000 között nagyon sok olyan bútortervet készítettek, mely a sorozatgyártás követelményeire alapult, így a bútorkészítés terén alappá vált a praktikum, a pontos, modern, ésszerű, célszerű kialakítás. Mindamellett a szépségre is törekedtek a bútoripari vállalatok iparművész munkatársai. A bútorkészítés terén kiemelkedő volt pl.Vásárhelyi János “Smoky” karosszéke. Sprok Antal pedig a legmodernebb, mai bútorkészítés úttörőjeként, a bútor funkcióba egyéb funkciókat is egyesít munkáiban, szoborbútorai a mai iparművészet élvonalába tartoznak.  
Cégünk kiemelten fontosnak tartja a bútorkészítés hagyományának ápolását, megőrzését. Magas minőségű bútorcsaládjaink tervezésében neves iparművészek vesznek részt.
Példa erre Zsófia bútorcsaládunk, melyet Gáspár András, a Csiky Gergely Színház nyugalmazott díszlettervezője tervezett.
A bútorkészítés története számunkra inspiráló, fontos alap, amelynek köszönhetően termékeink kiemelkedően harmonikus stílusúak és megmunkálásukban maximálisan érvényesül a faanyag természetes szépsége, karaktere. Fedezze fel az igazi stílust és minőséget!
A bútorkészítés mai trendjei, új technológiák, anyagok, hatások
A minőségi bútorkészítés szerepe a lakás, ház , iroda stílusos berendezésénél alapvető fontosságú. Az igazán minőségi bútorkészítés hagyományainak megfelelően, cégünk számára is három fő szempont érvényesül: a funkció, a szerkezet és a forma harmóniája. A bútorkészítés során, már a bútortervezéssel abból indulunk ki, hogy egy meglévő térbe kell harmonikusan illeszkednie a bútornak, az Ön igényei alapján kell a legideálisabb hatást, színt, formát, anyagot megtalálni. A technológiai fejlesztések a bútoriparban folyamatosak. A bútorkészítés mindig keresi és meg is találja a legújabb trendeket legjobban kifejező és kiszolgáló formát, funkciót, szerkezetet, ugyanúgy a felhasznált anyagokat is.

Cégünk a legmodernebb technológiát és a bútorkészítés legnemesebb hagyományait egyaránt képviseli.

3D látványterv készítésével, teljes képet adunk Önnek a végleges látványról, melyet csúcsminőségű bútoraink az Ön otthonában nyújtanak majd. A harmonikus, komfortos lakótér jól megválasztott, minőségi bútorokkal teljes, a bútorkészítés során ezért a minőség és a pontosság alapvető jelentőségű.
A Lamello Bútor a magas minőségű, egységes, harmonikus bútorcsaládokat kínálja Önnek. A bútor hosszú távra szól, akár egy életre. Középületekben, irodákban pedig a bútorok még sokkal intenzívebb használatnak vannak kitéve. Ezek más és más, megfelelő technológiát, anyaghasználatot kívánnak meg a bútorkészítés területén. Lehetőség van egyedi bútorok megvalósításra is, az Ön elképzelése alapján. Bútorcsaládjaink nagyon széles színválasztékban és többféle anyagválasztékban elérhetők, így Ön egészen biztosan megtalálja majd a legmegfelelőbbet kínálatunkból.
A Lamello Bútor a legjobb alapanyagok alkalmazását és a mérnöki tervezést, valamint a tervek alapján a szakértő bútorkészítést jelenti. A bútorok beszerelésében, beállításában, összeszerelésében is állunk rendelkezésére.

A Lamello Bútornál a bútorkészítés terén a műszaki előkészítés kiemelten fontos, megelőzi az egész munkát. A beépített bútorok készítéséhez, megfelelő beszerelhetőségéhez, használhatóságához alapvetően fontos az, hogy már a legelején eldöntsük, milyen gépek, szerelvények kapnak helyet a bútorban, bútoron.
Cégünk a bútorkészítés terén összeköti az Ön egyéni igényeire szabott bútor biztosítását a szakszerű, teljes körű szakmai háttérrel. Mivel cégünknél a tervezői munka a munkafolyamat egészére kiterjed, ezért a bútorkészítés folyamatának nálunk a legmagasabb minőségű bútor a végeredménye, mely hosszú évtizedekig bútor marad.  
Az arculat és a funkciós fejlesztése a bútorkészítés terén, ennek folyamata és jellemzői:

  • Cégünk 1993 óta folyamatosan foglalkozik a műszaki fejlesztéssel a bútorkészítés területén, emellett a vásárlói igények szakmai kutatásával foglalkozunk folyamatos jelleggel.
  • Kapcsolatot tartunk a bútorszakmával széles körben, a bútorkészítés folyamatosan magas színvonalának biztosításáért.
  • Magasan képzett és sok éves tapasztalattal rendelkező szakembereink egységes, jól szervezett csapatmunkában dolgozva folyamatosan figyelik a bútorkészítés legújabb fejlesztéseit és eszerint fejlesztjük termékeinket.

A bútorkészítés értékének és minőségének alapja, hogy megrendelőink nyomon követhetik a bútorkészítés teljes folyamatát. A bútorkészítés minőségi biztosítéka a részletes dokumentáció.
Nehéz feladat meghatározni, hogy milyen a jó bútor. Mindenkinek megvannak az egyéni elképzelései róla, ám valójában vannak kikerülhetetlen alapok, melyekkel a bútor használható, tartós, magas minőségű és stílusában is időtálló lesz.
A bútorkészítés teljes folyamata során ezek az alapok figyelembe veendőek az optimális eredményhez, a tökéletes bútorhoz pedig még sokkal több kell. A bútorkészítés során a praktikum, a célszerűség, a pontosság, a felhasznált alapanyag megfelelő kezelése, a tökéletes illeszkedés és a harmonikus, egységes megjelenés alapvető dolog, minden más ezután következik. A jó bútor a lakásban, irodában, vagy középületben, ahova kerül, tökéletes harmóniát segít elő, alapoz meg, amit a berendezés többi elemével teljessé tehetünk.
A Lamello Bútor harmonikus egységet alkotó bútorcsaládjai igazodnak az Ön életteréhez, igényeihez, bármilyen elrendezésben egységes, stílusos alapot adnak otthona berendezésének, hangulatának. A bútorkészítés során is, a technológiailag és kivitelezésben, anyagválasztásban tökéletes alapokra építünk. Erre kerül az a plusz, ami meghatározza a végső külső képet, a díszítések, a fő motívumok, melyek egy adott bútor családot teljesen összetartozóvá tesznek.
A bútorkészítés minőségi követelménye a kiváló minőségű alapanyag, amelyet gondos szépérzékkel kell összeilleszteni, összeválogatni, majd szakszerűen, fizikai tulajdonságainak megfelelően, annak pontos ismeretében kezelni, ellenőrzött, minőségi anyagokkal.
A bútorkészítés mai trendjeiben nem különül el minden esetben teljesen egymástól a természetes és a mesterséges alapanyag. A természetes alapanyagot is az igazán tartós védelem és stabilitás érdekében, kezelni kell, a környezetre ártalmatlan, ám mesterséges eredetű anyagokkal és a mesterséges anyagok alkalmazásánál sem téveszthetjük szem elől egy percre sem a környezetvédelmi követelményeket. Munkatársaink alapvetően természetes anyagokból tervezik meg és készítik el a kiváló minőségű bútorokat. A bútorkészítés hagyományai munkánk alapját képezik és mint minden legértékesebb hagyomány, a bútorkészítés is a természetes és minőségi anyagokból értékes munka igazán. A faanyag kiválasztása az egyik sarkalatos pont. Nem elég ugyanis, hogy ép legyen a faanyag, megfelelő fizikai tulajdonságai kell, hogy legyenek, amit fafajtánként, a legideálisabb származási hely és kezelési mód garantál. A bútor élettartamát alapvetően meghatározza a bútor funkciójának megfelelő anyagválasztás. A természetes és a mesterséges anyagok is magas minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek a bútorkészítés folyamatában.  A bútor hosszú távra szól, ezért a magas minőségű bútor hosszú távon mindig kifizetődőbb, mint a nagyon olcsó termék, aminek anyaga és elkészítése is hagy kívánnivalót maga után. Az optimális választás a bútor leendő helyének, használatának, az igényeknek megfelelően szól és ezzel együtt kerülnek megválasztásra a legjobb ár-érték arányú anyagok. Alapvetően fontos minden bútor esetében, hogy, mivel az emberek életterének alapvető része, melyekkel minden nap érintkezünk, hogy teljesen ártalmatlan legyen az egészségre minden anyag, ami a bútornak része, vagy amivel kezelve lett.  Cégünk ezt kiemelten fontosnak tartja a bútorkészítés egész folyamatában.
A bútorkészítés teljes munkafolyamata során alapvető a részek tökéletes illeszkedése, mert csak így lesz a bútor valóban tartós és strapabíró. Az illeszkedés emellett az Ön lakásába, irodájába is alapvetően fontos, középületeknél egyaránt, emiatt a helyszíni felmérés a lehető leggondosabban történik.  Bútorcsaládjaink úgy lettek megtervezve, hogy sokféle otthonba tökéletesen illeszkedjenek.  Variálhatóságuk biztosítja, hogy bútorcsaládjaink tökéletesen illeszkednek az Ön otthonába.

A bútorkészítés során felhasznált alapanyagok

A bútorkészítés anyagainak felhasználása a magas minőségi követelményeknek megfelelően

A bútorkészítés világában is állandóan változnak a trendek, amelyek az anyaghasználatot is befolyásolják. Az újdonságok segítségével a nemes alapanyag, a valódi fa környezetvédő módon, gazdaságosan, ám egyúttal a legkiválóbb minőségben használható fel. Ma már egyre többféle anyag használatos a bútorkészítés területén. Bár ma már nincs az a szín, hatás, felületi kép, ami ne lenne megvalósítható egy bútoron, mégis a vásárlók, érthetően ragaszkodnak a klasszikus, nemes anyagok minőségi használatához a bútorkészítés terén és ez érthető is: a trendek változásában a klasszikus elegancia és harmónia, szépérzék mindig megállja a helyét, míg a hóbortok kimennek a divatból. Mi a technológiai fejlődést, fejlesztést a bútorkészítés terén a klasszikus anyagok és stílusok megvalósításában használjuk fel, hogy a modern kor változó igényeinek megfelelően, megvalósítani és érvényesíteni lehessen a klasszikus stílust, amely az Ön otthonában, irodájában időtálló érték. Ma a modern technológia, elektromos berendezések használata a bútorkészítés terén újabb és újabb, változó kihívásokat hoz. Cégünk az időtálló stílus és kiváló természetes, nemes faanyag használatával, ezekhez a változó igényekhez folyamatosan alkalmazkodva fejleszti a technológiát, a formát és a funkciót. Az iroda berendezések ennek a szükségletnek a kiemelkedő példái: ma számtalan gépet, berendezést szükséges használni egy irodában, emiatt sokan hiszik azt, hogy ezt csak kizárólag a funkcióra adó, erős, ám a klasszikus anyagtól, stílustól elidegenedett megjelenésű bútorokkal lehet megoldani. A nálunk kapható minőségi irodai bútorok megoldást jelentenek erre a hiányra a bútorpiacon: kiváló, valódi fából készült design bútoraink, klasszikus stílusokat felelevenítő, harmonikus tervezésükkel és nyugodt, vagy épp dinamikus vonalvezetésükkel a legmodernebb technikai környezet igényeinek is megfelelve, az Ön irodájának a lehető legtökéletesebb harmóniát és eleganciát adják. Mi felismerjük és alkalmazzuk az igényeket a mai bútorkészítés terén, hogy Önnek a legmagasabb minőséget nyújthassuk.

Hagyományok: a valódi fa

A valódi fa a legértékesebb és legtartósabb anyagok közé tartozik, az egyetlen anyag, ami hosszú évtizedek után, antik bútorként funkcionál tovább. Ez az utánzatokról nem mondható el. A bútorkészítés minőségét a faanyag megfelelő kiválasztása és harmonikus összeillesztése meghatározza. Cégünk a legjobb minőségű faanyagot használja fel. A bútorkészítés során felhasznált fafajtáknál alapvetően fontos, hogy fajtájuknak és származási helyüknek megfelelően alkalmazzuk őket.
Az általunk használt faanyagok jellemzői a bútorkészítés szempontjából
Az asztalosmesterek kiválóan ismerik a felhasznált anyagok jellemzőit aszerint, hogy az adott fa honnét származik, hány éves és milyen körülmények között nevelték. A régi falusi ember is ismerte a faanyagok természetét, hozzátartozott mindennapi életéhez.
A régiek is tudták, hogy nem mindegy, milyen helyen nő a fa, melyből a bútor készül. Minden fafajta és származási hely esetében megvan az ideje, ameddig a fának növekednie kell.  A fenyőket általában 120, 150 év, a tölgyet még később, 150, 200 éves korában vágják ki. A többi általánosan a bútorkészítés terén használt fafajtánál elegendő a fát 60-80 éves korában kivágni.
A fa egy élő szervezet, ami kivágása után minden esetben a megfelelő kezelést igényli. Az élettere meghatározza minőségét, s azt, hogy mennyire tűri a megmunkálást a bútorkészítés folyamata során. Vannak előfúrást igénylő fafajták, vagy amelyek kevésbé megmunkálhatóak, s vannak, amelyeket nagyon könnyű formálni. A bútorkészítés során figyelembe kell venni a faanyag nedvességgel szembeni ellenállását. A fa fajtája meghatározza, hogy hajlamos –e vetemedésre, megduzzadásra, mert ha jobban hajlamos rá, neki megfelelő anyagokkal kell kezelni, s nyilvánvalóan, vizes helységbe nem lehet belőle bútort készíteni.

A tömörfa bútorok

Tömörfa ajtólapok felhasználásával, a tömörfa frontú bútor látványa, egész megjelenése és minősége kifogástalanul elegáns. Tömörfa bútor kínálatunk megtervezése és kivitelezése során a klasszikustól a modern, sőt minimalista irányzatig terjedően, harmonikus, értékálló minőségi tömörfa bútorcsaládokkal állunk az Ön rendelkezésére.  A tömörfa ajtólapok gyártása során megvannak azok a speciális követelmények, melyeket figyelembe kell venni.
A tömörfa bútorok készítése során, a minőség és hosszú élettartam biztosításához a nyers tömörfa alapanyagot megfelelően ki kell szárítani. A tömörfa bútor készítéséhez gondosan előkészített, összeválogatott nyersanyag 1 -3 hétig is szárad, megfelelően beállított, 8 százalék relatív páratartalom mellett, speciális szárítókamrában. A tömörfa bútor készítéséhez, a minőség és tartósság miatt, ugyanis ha nem megfelelően kiszárított anyagú tömörfa bútor kerül a lakásba, akkor felveszi annak páratartalmát (ami változóan 8 százalék), emiatt már összeszerelés után kezd összeszáradni, ami az illesztéseknél nyílások és repedések keletkezéséhez vezetne.
A tömörfa bútor életre szóló választás, amelyet speciálisan kell kezelni, tisztán tartani. Ápolószerei minőségi természetes anyagok. A tömörfa bútor többgenerációs darab, amely minél régebbi, annál értékesebb. A tömörfa bútor a bútorkészítés hagyományainak megfelelő, az egyik legősibb természetes anyagból készülő érték. A tömörfa bútor készítésében a faanyag iránti tisztelet és a magas színvonalú szakmai ismeret tükröződik.

Miért tömörfa?

Üzletek százai hirdetik, hogy az általuk kínált bútor teljesen, „100 százalékban” tömörfa bútor. Valójában nagyon ritka, hogy a reklám igazat mond. A bútoroknak csak nagyon kis hányada készül teljes egészében tömörfából, ám az a kevés jelenti a legmagasabb, prémium minőséget, amelyet, kínálatának kiemelkedően nívós bútorcsaládjaival, cégünk is képvisel. A technológiák leírásánál kifejtettük, miért is olyan ritka a teljesen tömörfa bútor és miért körülményes az előállítása. A tömörfa bútor ennek fényében még nagyobb értéket képvisel. Ritka és a lehető legmagasabb minőséget jelenti a bútorkészítés terén a valódi, teljesen tömörfa bútor.
A magyar bútorkészítés hagyományait, történetét megismerve is láthattuk, hogy a tömörfa bútor képviselte mindig is a bútorkészítés legnemesebb hagyományait. Díszítési módjai, a nagy korstílusok és az ismert népművészeti kultúrkincs harmonikus megjelenései ma modern világunkban, modern funkciókat is magába foglalva.  Ez nem baj, ha az ember nem ragaszkodik a tömör fához, baj, ha olyasmiért fizet, amit nem kap meg, főleg, ha a fa árát, minőségét és tartósságát fizeti meg.
Nézzük, hogyan is készül el hagyományos úton egy tiszta tömörfa bútor:
Az erdőből nagy gonddal kiválasztott bükkfát kivágják, abból az adott megrendelt mennyiségnek megfelelő, gondosan válogatott bútorfa alapanyagot leszállítják, amelyet az asztalosműhelyben alaposan kiszárítanak: régen nem hónapokig, hanem sokszor évekig szárították a faanyagot, mielőtt bútort készítettek belőle. Ma senkinek sincs ideje több évet várni a megrendelt bútorra. Ezért, jól szervezett rendben, folyamatos termelést kell biztosítani a faipari üzemekben és az asztalosműhelyekben, bútorkészítő üzemünkben is. A gondosan megválasztott származási helyről a legalkalmasabb alapanyagot cégünk folyamatosan rendeli, hogy a szárítás és előkészítés hosszú folyamata mellett is fennakadás nélkül állandó legyen a kínálat.
A tömörfa bútor használata tulajdonságainak megfelelően
A tömörfa meglehetősen érzékeny természetes anyag. A tömörfa bútor, ha megfelelően kiszárítják az alapanyagot, mielőtt nagy gonddal elkészítik a bútort, akkor is gondos ápolást igényel, hogy valóban generációkon át bútor maradhasson, egyre növekvő értéket képviselve, míg végül, mint antik darab, gazdagíthatja unokáinkat.
Aki tömörfa bútor segítségével rendezi be otthonát, irodáját, annak ügyelnie kell a megfelelő páratartalomra. A sok szellőztetés, a frissesség alapvetően fontos. Hőt sugárzó berendezésektől, éles napfénynek keményen kitett területektől, párás helyektől távol kell tartani. A napfényt nem szabad teljesen kiszűrni, mindössze arról kell gondoskodni, hogy az UV sugárzás ne károsítsa a fafelületet. Ha lágyan megszűrjük a nappali fényt és sokat szellőztetünk, akkor sokat tehetünk a választott tömörfa bútor garnitúra védelméért.
Ha a tömörfa bútor túl sötét, fénytől elzárt helyen van, az sem tesz neki jót, mert a fényszegény területen a páratartalom is nagyobb, mint a lakás más részein, a kettő együtt pedig a gombásodást előidézheti, ami, a szúhoz hasonlóan a tömörfa bútor anyagát keményen károsítja. A minőségi ápolószerek használata minden tömörfa bútor esetében fokozza a gombásodás és szuvasság elleni védelmet.  Fafajtánként megvannak azok az anyagok, melyekkel legoptimálisabban őrizhető meg a tömörfa bútor szépsége és minősége.
A tömörfa bútor radiátortól, fürdőkádtól (vagy fürdőszoba közvetlen közelétől) és közvetlen napfénynek kitett területektől távol, ám nem fénytelen helyen marad legtovább szép és használható. A lakásban a páratartalom ésszerű szabályozására ma már többféle modern eszköz, rendszer használható, nemcsak bonyolult klímaberendezések, hanem egyszerű kis elektromos szerkezetek, párátlanító készülék is.
A tömörfa bútor vásárlása után, attól is függ a védelem, hogy új, vagy régi építésű lakásról van szó és hogy milyen környezetben van az épület. Az utcafronti házak esetében a szmoggal és porral kell számolni, melyek, kevésbé ugyan, mint a pára, de szintén károsíthatják a tömörfa bútor felületét, ugyanis a porosodás miatti állandó súrolás megviseli az érzékeny fafelületet, különösen, ha alapvetően sérülékenyebb puhafáról van szó. A porról azt is kevesen tudják, hogy mikroszkopikus összetétele miatt valósággal csalogatja az olyan élőlényeket, mint a fát rágó szú. A fafelületet finoman beterítve megakadályozza a porózus szerkezetű faanyag szellőzését, ami így befülled és hajlamosabb lesz a gombásodásra.
A levegő páratartalma lakásonként különbözik. Az új építésű lakások esetén a páratartalom relatíve alacsonyabb, a régi házakban pedig magasabb.
Újépítésű ház, lakás, irodaház esetén az ember komfortérzete miatt agy egyéb okból, kényszerülhet például mesterséges párásításra.  A párásítás esetén egyvalami nagyon fontos: a párásító berendezés jó távol kerüljön a tömörfa bútortól, emellett, a szellőztetés, a légcsere legyen megoldott. Régi házakban, lakásokban, megtapintva is nedvesebb hatású a fal, s valóban az is. A tömörfa bútor kerüljön legalább 20 -30 cm távolságra a falfelülettől ez esetben és még gyakrabban kell szellőztetni. 
Ajánljuk egy praktikus szerkezet, a hydrométer használatát. Ha a műszer mutatója a sárga és zöld terület határán áll, lakásunknak ideális a páratartalma.
A tömörfa bútor minden lakásban egy adott idő alatt, ahhoz alkalmazkodva „reagál” a környezet viszonyaira. A tömörfa bútor illesztéseit úgy kell elkészíteni, hogy a bútor a „megszokás” alatt, a lakás páratartalom –ingadozására reagálva, ne repedezzen. Az első hetekben, a tömörfa bútor esetleg „dagad” kicsit, a páratartalom hatására, az illesztéseknél erre szükségképpen rá kell számítani. A gyakori szellőztetés nagyon sokat segít ezen a problémán. Célszerű, a tömörfa bútor megvásárlása utáni néhány hétben még gyakrabban szellőztetni, mint ahogy szoktunk.
Jellemző jelenség, hogy ha egy tömörfa bútor egyik oldala mellett radiátor van (ami sokszor nem kikerülhető a helyhiány miatt), akkor azon az oldalán jobban összeszárad. Ezért problémái lesznek az illesztéseken, egy idő után nem fog pontosan záródni, kinyílik az ajtaja, stb. Ezen úgy lehet segíteni, hogy ha csak megoldható, a radiátortól legalább 1 méterre eltoljuk a bútort, vagy, a tömörfa bútor és a radiátor felület közé, kerül valami hőszigetelő felület, például az oldalra húzott sötétítő függöny, mivel a radiátorok nagy része általában az ablakok alatt kap helyet. Az esetlegesen megrepedt, hézagossá vált illesztésű tömörfa bútor javítását szakemberre kell bízni.  Az elővigyázatossággal és minőségi ápolóanyagok használatával a tömörfa bútor károsodása megelőzhető.
Érdemes portaszító és egyben UV álló védőanyagokat alkalmazni, kaphatóak ilyen tulajdonságokkal bíró, kombinált bútorápoló készítmények, kifejezetten tömörfa bútor védelmére.
A sérülékeny puhafa védelmére, különösen az éleknél, sarkoknál, nagyon jót tesz a megfelelő, egyben stílusos védelem, amely legegyszerűbben egy puha terítő lehet, ami azonban engedi érvényesülni a bútort és nem rejti el a tömörfa bútor szépségé, hanem kiemeli azt. Kaphatóak továbbá olyan modern bútorápoló szerek, melyek erősítik a puhafa felületét amellett, hogy védik. Ha a tömörfa bútor alapanyaga eleve könnyen formálható fa, az azért előny, mert egy –egy kisebb sérülés, karcolás könnyen javítható. A préselt faanyag sérüléseit a legnehezebb javítani, az ilyen bútorra nagyon kell vigyázni.
A tömörfa bútor akkor a legszebb, ha festéssel nem takarjuk el szépségét. A kínálatunkban kapható bútor garnitúrák mindegyikénél törekedtünk a fa természetes szépségének kiemelésére. A pácolás a természetes fa egyik legjobb védelme: kiemeli szépségét, kihangsúlyozza az erezet egyéni formáit, a lehető legjobban védi a fát. A pácolás után felvitt, ártalmatlan összetevőkből álló minőségi favédő lakk megvédi a tömörfa bútor felületét, anyagát a víztől, kosztól, valamennyire a mechanikus sérülésektől is. A tömörfa bútor felülete felismerhető, jellegzetes. Az érintés manapság már szinte az egyetlen dolog, amelyről felismerhető, hogy valódi tömörfa bútor van a birtokunkban. A tömörfa bútor érintése bársonyos marad, ha bútorápoló viasszal megőrizzük.
A tömörfa bútor ápolására hagyományosan viaszt használtak elődeink is. Az olyan tömörfa bútor, mint az étkezőasztal, konyhai szék, kisgyermek játszóasztala, esetleg az íróasztal egyes részei, további védelmet igényelnek. Erre célszerű a matt favédő lakkal való szakszerű felületkezelés a tömörfa bútor védelmében.

A tömörfa bútor előnyei a mesterséges bútor alapanyagokkal szemben

A természetes fa eredete miatt rendelkezik a legideálisabb tulajdonságokkal. A tömörfa bútor valóban életre szól, sőt, generációkra, ha megfelelően ápoljuk. A laminált lapok hátránya, hogy, bár az aktuális környezeti hatásokkal szemben ellenállóak, ha megsérülnek, nem lehet kijavítani sérüléseiket. A tömörfa bútor, ha megkarcolódik, vagy megsérül, szakszerű csiszolással és újrakezeléssel javítható. Egy költözést vagy mozgatást a tömörfa bútor vígan „túlél” egy pár kicsi, 2 másodperc alatt javítható karcolással, ellentétben a bútorlapból készült bútorral, melynek költözéskor, mozgatáskor jellemzően a lehető leglátszóbb helyeken pattannak le a sarkai, élei és nem lehet őket javítani.

A tömörfa bútor további előnyei az olyan bútorral szemben is megmutatkoznak, melynek mindössze a milliméter törtrésze vastagságú bevonata valódi falemez. Ha ez sérül, nincs hova csiszolni belőle, és ha ápolószerrel kenik, annak nincs hova beszívódnia igazán.